2016. december 27., kedd

Az a bizonyos nyolc betű OneShot: Karácsonyi agyfárasztás

Bár kicsit utólag de ezzel a One Shottal szeretnénk Anne-chan nal együtt boldog karácsonyt kívánni minden kedves olvasónknak. Boldog  karácsonyt és jó olvasást mindenkinek. :)




Jackson

Itt a karácsony.. Engem úgy hidegen hagy az egész de Mark aki eddig Amerikában élt őrzi az ottani hagyományokat és szeretné megünnepelni. Nem nagyon tetszik az ötlet, azt se tudom milyen szokások tartoznak egy olyan ünnephez aminek a hite valahogy nem köt le.. Nagyon nem akarom de Mark nagyon szeretné és annak a mondatnak nem tudtam ellent mondani, hogy :
-" Pedig veled akartam tölteni a karácsonyt.. " Na meg az a szomorkás édes arc kifejezés hozzá. Így végül belementem, szóval ma 24.-én reggel hatkor itt állok az ajtóban, velem szemben az épp akkor érkező Mark mindenféle dísszel meg nagy zacskó kajákkal vidám mosollyal, mikulás sapival a fején ami amúgy nagyon édesen áll neki.
- Miért? - nyöszörgök fáradtan.

Mark

Nagyon izgulok a karácsony miatt. Ez az első alkalom, hogy nem a családommal töltöm ami kicsit rossz, de az, hogy Jackson beleegyezett, hogy velem töltse a karácsonyt, minden bánatomat elmulasztja. Már előre megterveztem mindent, hogy miket fogunk főzni, hogy hol legyen a fa, még a díszekről is gondoskodtam, sőt az ajándékot is kitaláltam már, hogy mit adok Jacksonnak, habár a reakciótól kicsit félek de szerintem tetszeni fog neki. Mindent összekészítettem egy hatalmas dobozba, meg még két szatyorba és pluszba a hátizsákom is telepakoltam és így vergődtem át Jackson lakására. Látom rajta, hogy nem nagyon van ínyére ez a karácsonyosdi, de már november vége felé azt tervezem, hogy együtt karácsonyozunk és nagyon izgatott vagyok miatta. Nagyon remélem, hogy nem fogja megutálni most miattam ezt az ünnepet, hisz nekem ez a kedvencem. Amint ideértem Jacksonhoz már kopogok is egy levakarhatatlan vigyorral. Amint kinyitja az ajtót és meglát csak morgolódik.
- Boldog karácsony reggelt. - köszönök rá. Lehet kicsit korán jöttem de félek ha később jövök akkor nem lennénk kész mindennel.
- Miért hajnali fél hatkor? - siránkozik. - Ez nekem még éjszaka.
- Hat van nem pedig fél hat. - adok ajkaira egy rövid csókot. - És rengeteg dolgunk van úgy, hogy kelj fel hamar. - adok egy hosszabb csókot is neki erre hátha kicsit éberebb lesz.
- Mmm.. - dől vállamra átölelve, de végül összeszedi magát és elcaplat a fürdő felé. Még Hammer is alszik.. tényleg korán van. Gyorsan lepakolok mindent a konyhába és Jackson után megyek. Bekopogok és egy halk igen után benyitok hozzá és háta mögé állva átkarolom derekát és nyakába csókolok.
- Ne haragudj, hogy ilyen korán felkeltettelek, de ígérem nem fogod megbánni. - mosolygok rá a tükrön keresztül. És engesztelésként, hogy ilyen korán keltettem adok még egy csókot nyakába. Tudom mennyire nem szeret korán kelni. Kicsit összehúzza nyakát fogmosás közben hisz nagyon csikis.
- Ha csinálsz kávét talán megbocsájtok. - motyogja tele szájjal.
- Már adom is. - mosolygok rá megkönnyebbülve, hogy azért annyira nem mérges és már megyek is ki a konyhába, hogy odategyek egy kávét főni, majd elkezdem kipakolni a dolgokat amiket hoztam. Miután mindent elpakoltam amit a főzéshez hoztam lefőtt a kávé is így gyorsan elkészítem úgy ahogy szereti majd elkezdem a díszeket a nappaliba pakolni. Mikor az utolsó szatyrot viszem át jelenik meg Jackson is.
- Már is adom a kávéd. - sietek vissza a konyhába és adom a kezébe a bögréjét. - Tessék, ahogy szereted.
- Kösz baby. - ad egy gyors puszit majd leül az asztalhoz egy cigivel meg a kávéjával. Miután megissza a kávéját és elszívja a cigiét elmegy felöltözni majd kimegy a fáért, amit még korábban vettünk együtt. Amíg ő a fával van elfoglalva én neki kezdek főzni. A pulykával kezdem mert az tart a legtovább és, hogy őszinte legyez ezt tudom a legkevésbé elkészíteni. Viszont nagyon azt szeretném, hogy izlegyen neki így felhívom anyát, hogy pontosan, hogy is kell csinálni.
- Tehát előbb szurkáljam meg és csak aztán tegyem be főni... Igen, Igen, nem felejtettem el lefedni, de mielőtt teljesen kész lenne leveszem a fóliát, hogy megpiruljon. Rendben. Köszi anya. Szeretlek. - teszem le a telefont miután már bent van a sütőben a pulyka, de a helyet, hogy folytatnám inkább kimegyek a nappaliba mert már több mint egy órája csak szenvedéseket hallok. - Minden rendben van?
- Ez a rohadt fa! Sehogy nem akar egyenesen állni, hiába farigcsálom jobbra balra! Basszus már!
- Segítsek? - lépek mellé és folytok el egy halk kuncogást. - Látszik, hogy nem szoktál ilyesmit csinálni. Régen sem csináltatok Hong Kongban ilyeneket? - guggolok le mellé.
- Nem. A családom értelmetlenek találta az ünnepet. Hong Kongban nem szokás úgy igazán ünnepelni a karácsonyt, mint Európában, így életemben most állítok fel először karácsonyfát. - sóhajt kissé idegesen. Tényleg nagyon nincs ínyére ez az egész ünneplősdi, még is, hogy igyekszik, csak mert megkértem.
- Köszönöm. - adok egy lágy csókot neki. Nagyon meghatott most ezzel. - Segítek, úgy gyorsabban megleszünk. - mosolygok rá.
- Oké. - mosolyodik el ő is.

Jackson

Bár ez a karácsonyos ünnepes dolog nem nagyon volt ínyemre, örülök, hogy Markkal tölthetem a napot és egész élvezem végül is a helyzetet. Mondjuk jelenleg épp a hálóban állok és csípőre tett kézzel nézem alvó kutyám.
- Ébredj te lusta dög! - dögönyözöm de a kutya csak morog. - Nem igaz, te mindig felkeltesz erre nekem baszol felkelni! Mennjé, tegyél egy kört kint. - tessékelem ki de meg se hatja.
- Hagyjad szegényt. - nevet a hátam mögül Mark, mire feladva hagyom el a szobát de szinte azonnal visszamenekülök. - Kapcsold ki ezt a borzalmas zenét!! - morgom befogva fülem.
- Mi bajod a karácsonyi zenével? Olyan hangulatos! - nevet.
- Nem érdekel borzalmas.
- Na már! - kapja el csuklóm és énekelve a számot táncol én pedig nem bírom ki, hogy ne kezdjek el nevetni.
- Erre mindent lehet csak táncolni nem!
- Hát pedig szerintem pont azt csinálom. Na gyerünk ne kéresd magad. - kuncogja magát el ő is. Sóhajtva kapom el derekát és táncoltatom meg.
- Ez a zene valami borzalom! - nevetek de azért megdöntöm és elkezdem játékosan puszilgatni meg harapdálni nyakát.
- Jackson. - nyüszít fel egy kisebbet. - Nem épp erre gondoltam. - egyenesedik fel és dönti homlokát sajátomnak és folytatja így a táncot mikor is pont egy lassabb szám következik. Átfogom rendesen derekát és hozzá simulok.
- Ha táncba hívsz vállalnod kell az ezzel járó veszélyeket is. - mosolygok rá szemébe nézve majd megpörgetem és elengedem. - Szívesen eltáncolnám veled a napot de nem haladunk és valami oda ég.
- Basszus. - kap észbe ő is és sprintel be a konyhába. - Ha gondolod míg én folytatom a főzést elkezdheted díszíteni a fát. A díszek ott vannak abban a dobozban. - dugja ki a fejét a konyhából alig három perc múlva.
- Igenis. - guggolok le a doboz mellé és nézek bele. - Mik ezek? - motyogok fintorogva és minden létező dolgot a nyakamba dobálok amit csak tudok. Égősor, boa, fene tudja. Nekiállok díszíteni de au nem olyan egyszerű mint hittem. - Áú! Ez szúr!! Hülye tűlevelek!!
- Nagyon jó lesz, és bocsi, hogy beleszólok de az égőket kell elsőnek rakni nem pedig utoljára. - sétál mellém már egy bő fél órával az után, hogy elkezdtem díszíteni a fát. - Nem fogod tudni rendesen feltenni az égőket ha utoljára hagyod. - kuncogja el magát.
- Nem érdekel! Miért most szólsz? - hisztizem. - Már így marad. Ez egy Jackson féle karácsonyfa. A legújabb divat!
- Azt hittem tudod. - szomorodik el egy kicsit. - Az biztos, hogy ilyen fája nem lesz senkinek. - néz végig a fán és látom rajta, hogy a szomorát vidámság veszi át és megpróbál visszafojtani egy nevetést kis idő után azonban már nem bírja tovább és kibukik belőle. - Ne haragudj. – töröl le egy kósza könnycseppet ami a nevetéstől szökött ki. - Nagyon Jacksonos lett a díszítés. Le se tagadhatnád, hogy te csináltad. - lép mellém és simul hozzám vállamra döntve a fejét és onnan nézve a fát.
- Helyes! Tudja csak meg mindenki ki itt a díszítés mestere! - húzom fel az orrom de nevetve fordulok felé és arcára simítva kezem csókolom meg lágyan. Viszont ebben a pillanatban csengetnek. - Mi a? Ki a? - akadok ki és az ajtóhoz megyek.
- Csá Jacks! Boldog karácsonyt!! - vihog Yugyeom. Ezt minden évben eljátssza. Megjelenik itt karácsony napján és elrángat valahova. Asszem elfelejtettem szólni, hogy idén mit terveztünk. - Nagyon rosszkor jössz. - morgolódom mire pislog egy sort de meglátja a mögöttem álló Markot.
- Upsz, bocsi! Zavarok?
- Nagyon!
- De éhes vagyok! És hideg van itt kint! Engedj be! - bazsalyog de az orrára csapom az ajtót.
- Jaaacckksss!! Ne már! Karácsony van!!
- Menj máshova koldulni!
- Még, hogy koldulni, te… - kezdi de megcsörren a telefonja. - Halló? Ó, Cho Hee?.. Most? Persze! Hol? - hallom ahogy távolodik a háztól.
- Az a hülye nőcsábász! Minden évben beállít és belevisz valami hülyeségbe aztán faképnél hagy egy csaj miatt. Borzalmas!
- De látod akkor neked is vannak karácsonyi hagyományaid. - neveti el magát. - Még ha kicsit szokatlanok is. - simít végig arcomon majd megy be a konyhába.
- Nem mintha lenne választásom.. Yugyeom mindig megkapja amit akar. Túl rámenős, az őrületbe kergeti az embert. - követem. - Na és most? Dekoráljam ki a házat is?
- Még is nagyon jóban vagytok. - kuncogja el magát majd felém fordul. - Na látod. Még is tudod te nagyjából miket szoktak ilyenkor csinálni. - ad egy rövid csókot de már fordul is vissza a tűzhely felé. - A nappaliban van három szatyor. Azokból a zöldet hagyd ki, de a többiből díszítsd ki a házat.
- De hát itt négy szatyor van. - kiáltok vissza a nappaliból mire szinte a semmiből jelenik meg Mark és kapja ki a kezemből az egyiket amit épp felemeltem, hogy megnézzem mi van benne.
- Igen, bocsi erről elfeledkeztem. - dugja a háta mögé. - Ez majd későbbre kell. És akkor már ezt is elviszem. - kapja fel a zöld szatyrot és siet el a konyhába.
- Miben mesterkedsz? - kiabálok utána.
- Csak egy kis meglepetés. - hallom a választ.
- Sunyi vagy.. - morgolódom mögé lépve és hátulról átölelve. Ekkor valaki kopog. - Ki az már megint?? - megyek az ajtóhoz.
- Hyuuunnnng!!
- Jaj ne.. ez a hang..
- Ki az? – kiált ki a konyhából Mark.
- Hyuuuunnng!! ~
- Csak a postás! - kiabálok hátra és próbálom kizárni a thai prücsköt. - Menj haza, tűnés!! - suttogom oda neki.
- Ne legyél ilyen gonosz, hol van hyung?
- Mintha már nem félnél tőlem eléggé..
- Azt hittem ünnep miatt ma már nincs postás, ó BamBam. - jelenik meg mellettem és velem mit sem törődve nyit ajtót a thai prücsöknek. - Azt hittem csak később jössz.
- Miért van itt???
- Sehol nem kaptam valami fontosat és mondta, hogy tud szerezni így megkértem, hogy hozza el. - magyarázza el mosolyogva.  
- Aha, szuper. Menjen el!
- Jó, jó ne légy durci, hisz csak segít. - lép BamBam mellé kíváncsin csillogó szemekkel.
- Nyugi, hyung pont olyan amilyet szerettél volna. - nyújt felé a thai prücsök egy zacsit.
- Imádlak BamBam. Köszönöm. - veszi el és néz bele de úgy, hogy én ne lássam, hogy mi van benne majd szorosan magához öleli.  Idegesen nézek a thai prücsökre aki ekkor hirtelen rám les így rámordulok mire összeugrik. - Eskü valahogy meghálálom. - hálálkodik még minidig izgatottan Mark.
- Már kitaláltam, hogy mivel lógsz nekem. - kacsint Markra majd kuncogja el magát. - Viszont szerintem nem is zavarok tovább. - fordul felém kicsit félve.
- Életed első értelmes mondata hagyta el a szádat.
- Ne is foglalkozz vele BamBam és még egyszer köszönöm, bármit találtál ki benne vagyok. - öleli magához újra szinte ugrálva a boldogságtól.
- Rendben, de készülj, hogy még szavadon foglak. - neveti el magát majd végre rendesen elköszön és el is megy. De mire Mark felé fordulnék már indul is vissza a konyhába a kezében szorongatva a kis szatyrot amit most kapott.
- Mi volt ez? - morgolódom.
- Mire gondolsz? - fordul felém értetlenül. - Már mondtam. BamBamat megkértem, hogy hozzon el nekem valamit.
- De miért pont a thai prücsköt?
- Jinyoungnak volt valami dolga mikor vásárolni mentem volna, így csak BamBammal mentem végül, és mikor azon gondolkodtam, hogy mit adhatnék neked karácsonyra segített, viszont nem kaptunk hozzá mindent és mondta, hogy ő tudja hol lehet venni és, hogy segít benne. - sóhajtva folytattam inkább a díszítés.
- Remélem nem lesz több"kellemes" meglepetésünk.
- Na, ne légy ilyen hisz csak segített. - ad egy puszit majd azokkal a szatyrokkal amikbe nem nézhettem bele bemegy a szobámba, de néhány perc múlva már ki is jön és folytatja a főzést. Kis nyugalom után nevetést és ugatást hallok a konyha felől.
- Mit csinálsz? - megyek be Markhoz de lefagyok. Nagyon nevet, ahogy kutyámmal játszik aki boldogan csóválja a farkát. - Te mit?..
- Hát nem cuki?? - nevet a piros mikulás sapkás kutyámra mutogatva aki csak vakkant.
- Te.. tiszta.. pff.. - bukik ki belőlem a nevetés.
- Mintha neki találták volna ki. - simogatja meg Hammert. De ő csak lerázza a fejéről a sapkát. - Naaa. - teszi vissza rá kicsit szomorkásabban.
-  Az újféle Télapó? Hát kutyám, jó mélyre süllyedtél.. Erre csak nyüzsögve oldalra billentette fejét.
- Na hisz olyan cuki. - simizi még mindig tovább.
- Szerintem te cukibb vagy benne. - guggolok le hozzá és dőlök hátának.
- Neked is hoztam egyet. - fordul felém és csókol meg közben rám húzva egy sapkát. - Nagyon aranyos vagy benne. - kuncogja el magát. - Nagyon jól áll. - ad egy puszit.
- Ha te mondod. - sóhajtok. Leveszem és körbe forgatom. - Hol a Wang?
- Wang? Nem lehet olyan mikulást sapkát kapni amiben szerepel a neved. - kuncogja el magát. - De tudom, hogy szereted a cuccaidon a neved, így ígérem, hogy rávarrom. Legalább is valamire majd biztos ráteszem.
- Hmm.. Rendben, elfogadom. - adok neki egy puszit. - Hogy állunk? Éhen halok.
- Nem sokára kész. Még azt a néhány díszt tedd ki én addig megterítek. - áll fel közben visszatéve a fejemre a mikulás sapkát. Kirakom a maradék díszeket meg bekapcsolom az égőket. Mark szépen megterített és nagyon romantikusan és épp asztalhoz ülünk mikor csengetnek.
- Jacksss!! - kopognak is hangosan.
- Ezek a lányok. Mit keresnek itt? Bocsi. - állok fel és idegesen nyitok ajtót.
- Boldog - emelnek egy üveg pezsgőt de rájuk csapom az ajtót. - Hé!!! - sóhajtva megyek vissza Markhoz. Egy kicsit még hangoskodnak majd miután megdobálják hóval az ablakot elmennek.
- Jackson, én is veled szeretnék lenni, de nem kell így elküldened mindenkit, legalább boldog karácsonyt kívánhattál volna nekik vagy valami. Hisz csak jót akartak neked.
- Csak, hogy azt elfelejted, hogy én nem vagyok olyan kis jólelkű mint te baby.
- Igaz, de pont így szeretlek. - csókol meg és ad a kezembe egy kis tojáslikőrt majd koccintásra emeli. - Boldog karácsonyt. - néz a szemembe mosolyogva.
- Boldog karácsonyt! - mosolyodom el és koccintok vele. Az este többi részében nem zavartak minket és reménykedtünk, hogy ez így is marad. Megvacsoráztunk majd következett az ajándék bontás.
- Hát.. nem vagyok valami jó az ilyenekben, de tessék. Boldog karácsonyt. - adom kezébe az ajándékát.
- Hát ez meg? - kezdi el kibontani kíváncsian. - Egy pulcsi? - kicsit nézegeti majd rögtön bele is bújuk. - Na milyen? - fordul felém kíváncsian. Annyira jól áll neki a pulcsi, hogy félre kell néznem, hogy ne jöjjek zavarba.
- Neked találták ki! - nyökögöm. Te jó ég! Hogy állhat valakinek ruha ilyen jól??
- Köszönöm. - bújik ide hozzám és csókol meg nyakamat átkarolva.
- Nincs mit. – adok neki egy puszit.
- Most pedig asszem én következem. Viszont az én meglepetésemre kicsit várnod kell még. Ugyan is ahhoz kell még egy két dolgot csinálnom. Addig menj el nyugodtan zuhanyozni. - áll fel a kanapéról és néz rám izgatottan.
- Hmm, oké. - szólok kissé értetlenül de teszem amit kér. A fürdőből hallom, hogy a szobámban pakolászik amitől csak még kíváncsibb lettem, de nem sietem el a dolgokat. Hiába zuhanyoztam le nagyon hamar megvárom míg teljesen abbamarad a pakolászás hanga és csak utána megyek be a szobába. Viszont amint kinyitom az ajtómat lefagyok. Az egész szoba fel van díszítve és csak néhány gyertya ég meg néhány égő. Mark pedig az ágyon guggol a sarkára ülve és a térdei előtt támaszkodva tenyerein. Rénszarvas agancsok vannak a fején és kis csengős nyakörv rajta, pont mint egy rénszarvason lenne. Ezen kívül fehér, gondolom tejszínhabbal a homlokára van írva, hogy WANG. De más nincs rajta.
- Merry christmas darling. - mosolyog rám félénken. Nagyot nyelve lépek elé.
- Baby ez..
- Nem tetszik? - harap kicsit az ajkába és fordul el szinte már vörös fejjel. - Tudtam, hogy hülyeség. Ne haragudj.
- Mi? Nem! - vetem rá magam és lenyomom az ágyra. - Imádom. Köszönöm. Életembe nem kaptam még szebbet! - csókolom meg lágyan de nehezen tudom visszafogni magam.
- Nem kell visszafognod magad. - mosolyog bele a csókba. - Viszont hagyd, hogy ma én kényeztesselek. - csókol vissza szenvedélyesen majd derekamra simít, és úgy fordít maga alá. Számról lassan áttér nyakamra és azt kezdi el harapdálni és egy ponton erősen meg is szívja.
- Csak, hogy ne csak rajtam legyen jele, hogy hozzád tartozom. - kuncogja majd lágyan végignyal az előbb kiszívott bőr felületen, mire már egy hangosabb nyögést folytok vissza. Miközben folytatja nyakam kínzását mellkasomat és hasamat kezdi el simogatni. Majd csókjaival is lassan egyre lejjebb kezd el haladni, hogy ezúttal mellkasomat vegye kezelésbe majd hasamat. Mikor pedig elér a pizsama alsóm pereméhez először azon csókol végig majd egyre lejjebb húzva azt kezd el egyre lejjebb kényeztetni. Végül pedig egy mozdulattal teljesen lehúzza rólam nadrágom és rögtön a már merev férfiasságomat kezdi el kényeztetni eleinte csak kezével majd szájába is beveszi rögön mélyen torkába eresztve és megszívva mire egy halk nyögés szökik ki belőlem amit már nem bírok visszafojtani. Előre tudom, hogy nem jó döntés de nem bírom ki, hogy ne nézek le Markra. Hatalmasat dobban a szívem és hírtelen szerintem nagyobb is lettem amit Mark is egy kisebb nyögéssel konstatál, de nem hagyja abba. Vágytól ködös szemekkel néz az enyéimbe, de ha ez még nem lenne elég még minidig ott van a nevem a homlokán amitől csak még jobban beindulok. De erre még rátesz egy lapáttal, hogy valami eszméletlen aranyos ezekben az agancsokban, és ahogy a csengők halkan csilingelnek a nyakán. Hát ez a négyen kombó így együtt teljesen kikészít. Ezt így nagyon nem fogom sokáig bírni. Erre pedig Mark teknikája is rátesz egy lapáttal. Így néhány perc múlva már szájába élvezek egy mélyről jövő nyögéssel együtt amiben az ő neve szerepel.
- Megőrjítesz. - húzom fel magamhoz egy szenvedélyes csókra és fordítom magam alá. Még minidig érzem csókunkban saját ízem amitől csak még jobban beindulok. Először a homlokáról nyalom le a tejszínhabot majd megcsókolom. - Olyan édes vagy. - édesen csókolgatom de tekintetem az éjjeli szekrényen árválkodó tejszínhabra emelem és kezembe veszem. Mark kíváncsian figyel. Mintákat rajzolok teste legérzékenyebb pontjaira a habbal majd szájába is fújok és ráparancsolok, hogy ne nyelje le. Megcsókolom bekapva ajkait és kinyalogatva a habot szájából mire felnyög az intenzív csók hatására. Ezután édes mellbimbóit nyalom tisztára majd köldökét. Végül ismét használom a habot és merev férfiasságának makkjára nyomok belőle és lassan izgatóan mozgatva nyelvem nyalom le a habot. Addig addig használom újra míg nem el nem fogy de nem hagyom abba nyalogatását. Egyszer nem veszem rendesen számba mégis elélvez az arcomra. Halkan kuncogva nézek fel kivörösödött arcára.
- Azt hittem ma én kényeztetlek. - húz fel magához és csókol meg közben újra maga alá fordítva.
- Nem tudtam megállni, amúgy is.. - mosolyodom el és tarkójánál fog a húzom vissza magamhoz és csókolom meg. - nem mintha nagyon tiltakoztál volna.
- Neked nem is lennék képes ellenállni. De most már légy jó fiú és hagyd, hogy kényeztesselek. - kezdi el újra mellkasomat kényeztetni csókjaival majd fokozatosan halad egyre lejjebb és veszi újra szájába egyre merevebb férfiasságom. Mire egy halk nyögés kíséretében hajtom hátra fejem ahogy ma már másodjára kényeztet szájával. Azonban ahogy lenézek rá egyre szaporább lélegzettem belém fagy. Teljesen térdeire hasal és szabad kezével hátán végig simítva vezeti magába ujjait és kezdi el magát tágítani közben férfiasságommal szájában halkan nyöszörög fel. Már csak a látványától kő kemény leszek. Reflexszerűen lökök egyet csípőmmel mire egy hangosabbat nyög fel.
- Csak még egy kicsit bírd ki. - néz fel rám vágytól izzó szenekkel mire egy nagyot nyelve döntöm vissza a fejem a párnák közé és próbálom magam a lehető leginkább visszafogni míg Mark teljesen felkészíti magát. Pár perccel később mellkasomon megtámaszkodva hajol hozzám egy csókért. - Lazíts kicsit Jackson. Ígérem ennél csak jobban fogod élvezni. - mosolyodik el kajánul majd csípőm mellé térdel és férfiasságom bejáratához helyezve teljesen rám ül.
- Mark. - nyögök fel hangosan a hírtelen élvezettől. Látom rajta, hogy neki is szoknia kell még de alig egy perc múlva elkezd mozogni és fokozatosan egyre gyorsabb tempóban kezd el meglovagolni. Közben kezeimet oldalán felsimítom és mellkasát kezdem el cirógatni mire egyre intenzívebben nyögdécsel és kezd el remegni kezeim alatt. Ahogy érzi, hogy lassan mindkettőnk a végéhez közeledik még jobban gyorsít a tempóján és hiába próbálok szólni neki nem hagyja magát és utoljára teljesen rám ülve élvez el nevemmel száján és rögtön utána követem én is és élvezek végül belé. Következő pillanatban pedig már erőtlenül dől rám.
- Boldog karácsonyt Jackson. - csókol meg lágyan majd nyakamhoz bújik.

- Boldog karácsonyt. - ölelem magamhoz mosolyogva és hunyom le szemem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése