Csapdában 3.rész

Jackson

Kopognak az ajtón mire odafordítom a fejem, hogy megnézzem ki az. De abban a pillanatban, hogy odanézek hallom, hogy a földön koppan az állam. Úr Isten. Most csak képzelődöm vagy tényleg Mark az vörös hajjal. Vörös hajjal, ami elképesztően dögössé teszi. Mintha teljesen más ember lenne. Persze jó értelemben. És még a tanár is megdicséri az új haját. De sajnos ki kell ábrándítanom a tanárt, ugyanis Mark haja nem jó lett, hanem kurva jó lett. Most vette észre, hogy mennyire bámulom és hátra néz rám. Te jó Isten, így szemből és közelebbről még dögösebb. És jól látom, hogy most sikerült akaratom ellenére zavarba hoznom?! Valami elképesztően aranyos, ahogy kicsit elpirult, és a reakciója is. Na jó Jackson szed össze magad. Nem normális az amiket Mark vált ki belőled. Mondjuk az sem normális, hogy ennyire dögös legyen egy srác. Végül nagy nehezen sikerül elszakítanom a tekintettemet Mark-ról. Barátom felé nézek és meglepetten látom, hogy ő is Mark-ot bámulja. De nem is akárhogy. Várjunk csak, hogy pontosabb legyek Mark-ékat bámulja. Mintha valami zavarná. Csak nem megtetszett neki Mark ezzel a hajjal. Nem nem hiszem. Hisz azt mondta, hogy most van egy komolyabb kapcsolata, és amennyire ismerem nem csalná meg a párját. Na jó inkább próbáljunk meg figyelni az órára. Vagy legalább ne a kibaszott dögös osztály társamra.

Nagy nehezen sikerül túlélnem az első három órát és már alig várom, hogy Jaebum-mal ellógjunk egy kicsit. Most igen csak szükségem van a figyelem elterelésre és a lazulásra, ugyanis első óra óta nem tudom Mark-ot kiverni a fejemből. Meg is beszéltük Jaebum-mal, hogy harmadig óra után kimegyünk kicsit sétálni a városba. Végül egy kis séta után bementünk az egyik gyorséterembe. Kicsit még hülyültünk majd miután megállapítottuk, hogy az iskolának már biztos vége Jaebum fogta magát és lelépet. Azt mondta, hogy randit beszéltek meg mára így neki most mennie kell. Hát ez remek. Na most mégis mit kezdjek magammal. Haza még nagyon nincs kedvem menni. Így úgy döntök lófrálok még egy kicsit a környéken. Hátha találok valami érdekeset amivel el tudom ütni az időt.

Mark

Reggel a suliban történtek óta nem nagyon tudom kiverni a fejemből azt ahogy Jackson nézet rám. Lehet, hogy csak én képzelek bele túl sokat, de olyanok voltak a szemei mintha fel akart volna falni. Aminek semmi értelme sincs hisz Jackson annak a tipik nőcsábásznak tűnik, aki már messziről megveti a melegeket. Mindegy. Inkább felejtsd el gyorsan Mark, és próbálj meg valahová máshová figyelni.

- Szia Mark.- áll elém hirtelen a teremben BamBam.- Wáó. Tényleg elképesztő az új hajad.- néz rám ragyogó szemekkel és túr bele játékosan az új vörös hajamba.

- Szia BamBam, és köszi.- mosolygok rá.- De azért örülnék ha nem tennéd tönkre. Rengeteget szenvedtem vele reggel, míg sikerült beállítanom, hogy kinézzen valahogy.

- Ó bocsi.- fejezi be végül hajam szekálását.- Bár ahogy látom már késő. De még így is remekül nézel ki, nem kell félj hyung.- közli velem hatalmas vigyorral. Válasz kép csak fogom és beletúrok én is a hajába.

- BamBam hát itt vagy.- lép be a terembe Yugyeom is.- Szia Mark. Jó lett a hajad.- fordul végül felém mikor odaér hozzánk.

- Mark tönkretette a hajam.- köp be BamBam azon nyomban párjának ahogy odaér mellé.

- Azt látom.- mosolyog egy kisebbet.- De ha jól látom Mark haja is hasonló képen tönkre van téve. Legalábbis nem hinném, hogy reggel így állította be magának.- néz a nála igen csak alacsonyabbra kérdőn. De BamBam csak durcásan elfordul felőle. Mire Yugyeom csak sóhaj egy kisebbet majd átkarolja derekánál fogva és ad egy puszit a feje búbjára. És ahogy látom BamBam már nem is haragszik semmiért. Elképesztő, hogy mennyire szerelmesek egymásba.

- Jól van gyerekek üljetek le a helyetekre.- jön be a tanár végül.- Yugyeom, BamBam, tudtommal  ti nem ebbe az osztályba jártok.- néz a két velem szemben álló fiúra.

- Már itt sem vagyunk tanár nő.- mosolyodik el Yugyeom és már mennek is ki a teremből. Most ér csak be Jinyoung. Gyorsan csak bocsánatot kér és leül mellém. A zene óra teljesen nyugodtan telik míg óra végén a tanár nő nem közli velünk a jövő heti házi feladatunkat.

- Az osztály tagjait párokba osztom és jövő hétre minden párnak elő kell adnia egy saját szerzeményt. A műfajt és az előadási stílust ti magatok választhatjátok. A párok pedig a következők: Yesung-SungMin, DongHea-MinHo, Baekho-MyungSoo, … , Mark-Jackson, és végül Jinyoung-Jaebum. Sok sikert a pároknak és jó munkát.- fejezte be végül és megy ki a teremből.

Hogy mit mondott kivel leszek párban. Nem elég, hogy nem szeretek párban dolgozni ráadásul megkaptam azt a személyt párnak akit per pill a legkevésbé szerettem volna látni. Nem, hogy vele lenni párban. Oldalra nézek barátomra, hogy ő vajon mit szól a párosításhoz. De ahogy látom egyáltalán nem zavarja a dolog. Sőt mintha örülne is neki, hogy kivel került párba. Gyorsan hátrafordulok, hogy lássam Jackson vajon mit szól ehhez. Ó tényleg, el is felejtettem. Cseszett bent maradni órán. Hát ez remek.

Valahogy kibírom még az utolsó órát és elindulok haza. Nekiállok megcsinálni azt a néhány házit amit kaptunk. Mire végzek velük baromira megéhezem és sajnálatomra semmi ehető sincs itthon. Gyorsan felhívom Jinyoung-ot hátha eljön velem kajálni. Nagyon nem szeretek elmenni valahova egyedül enni. Főzni pedig most nagyon nincs kedvem.

- Bocsi Mark de most nem érek rá.- feleli nekem a telefonba. Úgy néz ki, hogy akkor egyedül kell mennem. Magamhoz veszem a pénztárcámat és a kulcsaimat, majd indulok is.

Jackson

Már baromira kezdek unatkozni. Azt hittem, hogy ha kicsit sétálok a városban majd találok valami érdekeset, de nem épp így lett. Úgy döntök inkább indulok hazafelé mikor sikerül megcáfolnom az előző mondatomat. Mark sétált el az előttem lévő utca sarkon. Csak azt tudnám, hogy miért lettem attól boldogabb, hogy megláttam Mark-ot. Amúgy is akartam már vele beszélni. Itt a remek lehetőség. Gyorsan utána megyek míg halló távolságon belülre nem érek, és utána kiabálok.

- Héy. Mark.- szólok neki mire ő hátrafordul felém.- Szia.- köszönök neki amint sikerült beérnem őt. Látszik rajta, hogy meglepte, hogy én szóltam neki.

- Szia Jackson.- köszön vissza nekem még mindig meglepett arckifejezéssel.

- Épp a városban sétáltam és elkezdtem unatkozni mikor megláttalak. Gondoltam kicsit lóghatnánk együtt. Úgy is akartam már veled kicsit beszélgetni.- mondom neki mint egy magyarázat kép.

- Én épp enni indultam. De ha gondolod mehetünk együtt. Amúgy is utálok egyedül beülni valahová kajálni.- mondja nekem bár látszik rajta, hogy még mindig nem tudja hova tenni a hirtelen nagy haverkodásomat.

- Ezer örömmel elkísérlek.- mondom neki egy hatalmas mosoly kíséretében.- Úgy is kezdek már éhes lenni.- erre kapok egy kisebb mosolyt válaszképp és elindulunk.- És van valamilyen hely ahova megyünk vagy csak kiszúrsz az utcán egy szimpatikusabbat és oda ülünk be?

- Meg van, hogy hova szeretnék menni. A kedvenc leveses helyemre. Itt van nem messze.- feleli, de közben nem néz rám csak az utat nézi. Mintha feszült lenne. Nem tudom eldönteni, hogy ennyire nem bír, vagy csak ennyire félénk. Bár ha nem bírna akkor nem kérdezte volna meg, hogy elkísérem e.

- Szóval szereted a leveseket.- állapítom meg.

- Igen. A levesek a kedvenceim.- mondja nekem egy mosoly kíséretében, és most rám is néz közben. Valami elképesztően aranyos ahogy mosolyog, bár még mindig látszik rajta, hogy feszült kicsit. De megtudtam róla egy új dolgot. Nagyon szereti a leveseket.- Megjöttünk.- mondja miután befordulunk az egyik kisutcába.

- Jó kis helynek tűnik.- nézem meg kicsit jobban a helyet. Mark előre megy és rögtön be áll a sorba. Én csak követem őt és közben a választékokat nézem. Pár perc után sorra kerülünk és miután mind ketten megkaptuk amit kértünk leülünk egy kétszemélyes asztalhoz.

- Jó étvágyat.- törte meg végül a csendet.

- Jó étvágyat.- szólaltam meg én is ránézve. De ő csak a levest nézte és alig várta, hogy végre ehessen.- Tényleg nagyon éhes lehettél már.- mondom neki kicsit nevetve ahogy elkezdi szinte habzsolni az előtte lévő tányérból a levesét.

- Igen.- válaszolja röviden, de már folytatja is az evést. Én csak kuncogok egy aprót majd mosolyogva figyelem ahogy eszik, miközben én is nekikezdek saját levesemnek. Pár percig csendben eszünk tovább és Mark is lelasít az evésben végül.

- Tényleg.- szólal meg hirtelen, rám nézve- Most jut eszembe.- áll meg mondandójával kicsit. Én csak némán nézek rá, hogy, hogy folytatja.- Zene órán jövőheti házinak azt kaptuk, hogy írjunk egy saját szerzeményt amit elő is kell adni.- áll meg egy kicsit megint, én meg csak értelmetlenül nézek rá. Nem értem miért mondja ezt most el nekem.- A lényeg, hogy te lettél beosztva párnak mellém a feladathoz.- fejezi be végül. Így már értem, hogy miért is mondja ezt el nekem. Már csak azt nem értem, hogy miért lettem attól boldog, hogy vele lehetek egy párban.

- Azt hittem nem fogok semmi lényegesről lemaradni ha ellógok, de úgy látom, hogy nagyot tévedtem.- mosolyodom el végül. Erre elég meglepetten néz rám.- Mi az?

- Semmi. Csak, nem hittem volna, hogy téged ez érdekelni fog egy pillanatra is.- mondja végül.

- Pedig igen. Szeretem a zenét és a párosításnak is igen csak örülök.- mondom neki a szemébe nézve egy hatalmas mosollyal. És igen sikerült megint zavarba hoznom. Egyre csak aranyosabb lesz. Főleg ahogy próbálja leplezni zavarát.- Mit szólnál hozzá, ha hétvégén átjönnél és akkor megcsinálnánk a feladatot?- kérdezem tőle már egy kicsit csábítóbb mosollyal.

- Hogy?- néz vissza rám meglepetten és kicsit értetlenül.

- Vagy inkább szeretnéd nálad csinálni?

- Igen, mármint nem.- kezd el hebegni majd vesz egy mély levegőt, hogy lenyugodjon kicsit.- Jó lesz nálad.- feleli végül. Elképesztően édes ahogy sikerült megint zavarba hoznom. Szinte már kényszert érzek, hogy végigsimítsak enyhén kipirult arcán. De nem teheted Jackson Wang. Szed össze magad.

Mark

Pár órával ezelőtt még amiatt voltam teljesen kiakadva, hogy Jackson-nal lettem párba osztva most meg a kedvenc leveses helyemen ülök vele szemben, elpirulva miközben sikerült megint zavarba hoznia. És azt beszéljük, hogy hétvégén melyikünkhöz menyünk át. Én meg, még egy értelmes mondatot sem vagyok képes kinyögni. Ezt nem hiszem el, mégis mi van veled Mark. Szed már össze magad. Még csak nem is egy randit beszélünk meg csak egy iskolai feladat helyszínét.

- Jó lesz nálad.- nyögöm ki végül nagy nehezen.

- Rendben. Akkor nálam. Már alig várom.- válaszolja nekem fültől fülig érő szájjal.

- Ha jól sejtem nem vagy az a korán kellő típus.- mosolygok rá kicsit már összeszedve magam. Csak tudnám, hogy mit vár annyira. Mert nem hinném, hogy a házi feladat ennyire érdekelné. És ezzel a mosollyal már megint sikerült zavarba hoznia. Okey nyugalom, csak túl sokat képzelek bele a dologba. Na jó, azt azért be kell lássam, hogy nagyon jól néz ki. Főleg ezzel a mosollyal.

- Hát ezt eltaláltad.- neveti el magát. De valami eszméletlen édes módon.- Mit szólsz mondjuk a.- gondolkodik el kicsit.

- Mondjuk kettő?- kérdezek rá.

- Kettő?- gondolkodik el megint egy kicsit.- Rendben, addigra már fent szoktam általában lenni.- egyezik bele az időpontba egy mosollyal.

- Rendben.- egyezem bele én is majd teszek a számba egy újabb adagot a húslevesemből.

- És tervezel még valamit a hétvégére? Vagy csak megint próbálkozol kicsit a deszkával ügyeskedni?- kérdezi tőlem amivel igen csak sikerült meglepnie. Kíváncsi vagyok, hogy tényleg érdekli e, vagy csak nem akart csendben ülni. A második fele a kérdésnek viszont fel húz kicsit.

- Nem, nem terveztem semmit.- válaszolom neki kicsit durcásan. De inkább nem válaszolok a megjegyzésére. Nem látom túl sok értelmét.

- Bocsi, nem sértésnek szántam.- kér rögtön bocsánatot, ahogy észreveszi, hogy megsértődtem kicsit kérdésén.- Csak tudod...

- Semmi.- vágok a szavában még mindig kicsit durcásan de haragudni kicsit sem haragszom már rá.- És te? Tervezel valamit? Mondjuk Jaebum-mal körbejárni az itten bulizó helyeket?- kérdezek rá és tudom, hogy ez kicsit gonosz volt de muszáj voltam valamivel visszacsípni. Bár ahogy látom csak nevet rajta.

- Azon már túl vagyok.- nevet még mindig. Ahogy látom nem igazán sikerült visszaszúrnom.- Az mondjuk igaz, hogy egyedül nem pedig Jaebum-mal. De jól sejted, tényleg fogok bulizni menni vele. Péntek este amolyan üdvözlő buli lesz.- magyarázza.

- Tehát tényleg bulizni fogsz.- valahogy le mertem volna fogadni.- Péntek este bulizol és úgy tervezed, hogy másnap már kettőkor fent leszel?- kérdezem tőle. Enyhén kételkedem benne, hogy tényleg fel fog ébredni.

- Tényleg.- esik le neki is a dolog.- Ha olyan lesz ez is mint a többi, akkor tuti ötig ki sem nyitom a szemem.- közli az egyértelmű tényeket.- Mit szólsz akkor a vasárnaphoz? Addigra tuti kipihenem magam.- kérdezi mint egy mentő ötletként.

- Nekem okey.- egyezek bele.- Akkor ugyan úgy kettőkor?- kérdezem meg csak a biztonság kedvéért.

- Igen. Kettőre tuti fent leszek.- válaszol egy mosollyal amitől muszáj vagyok levenni róla a tekintetemet. Az asztalon lévő telefonomra nézek inkább. És most vagy rosszul látok vagy tényleg ennyire elszaladt az idő. Annyira mondjuk nem bánom, hisz nem terveztem semmit ma estére, de azért még se gondoltam, hogy ennyi ideig eleszek. Úgy döntök, hogy még egy kicsit itt maradok és beszélgetek Jackson-nal. Ami szint úgy hosszabbra nyúlt mint gondoltam. Végül mire hazaértem már sötét lett. De nem is ez az ami a legjobban meglep, hanem, hogy mekkorát tévedtem. Jackson nem is akkora bunkó mint ahogy gondoltam. Sőt, egész jól eltudtam vele beszélgetni. Azt is mondhatnám hogy, egész jól éreztem magam.

Csapdában 2.rész

Jackson

Reggel mikor bemegyek a terembe az első ami feltűnik, hogy Mark még nincs bent. Pedig kb öt perc és kezdődik az óra. Na mindegy, inkább gyorsan leülök a helyemre. Mikor is rögtön oda jön hozzám három csaj beszélgetni. Hát nem terveztem, hogy ennyire korán elkezdek csajozni, de ha ezt kívánják tőlem nekem egy rossz szavam se lehet, így rögtön előveszem a csábítós énem, és ahogy látom már egy nagyobb mosolytól ketten elolvadtak. Ha minden csaj ilyen a suliban nem lesz nehéz estékre partnert szereznem magamnak. Néhány perc után már épp azon gondolkodom igen erősen, hogy már ma estére szerezzek e partnert, vagy még túl korai lenne e, mikor Jaebum tűnik fel mögöttem és vállamat átkarolva köszön.

- Csá. Mi van, máris csajozol?- néz rá mosolyogva a velem szemben álló lányokra.

- Ugyan, ne hülyéskedj. Egyszerre három az sok lenne. Max kettő.- nevetem el maga, hogy tudják csak poénkodok. Ezután még egy kicsit beszélgetünk a lányokkal míg be nem jön a tanár. Köszönünk majd felolvassa a névsort. Most tűnik csak fel, hogy Mark még mindig nem jött meg. Kíváncsi vagyok, hogy mi lehet vele. Csak nem sértettem meg tegnap annyira, hogy ma még csak látni sem akar és ezért nem jön be. Na jó ez hülyeség. Vetem el gyorsan az ötletet. Még csak nem is ismerjük egymást annyira, hogy megtudjam ilyen mértékben sérteni. De akkor mi lehet vele. Azért remélem nincs semmi komolyabb baja. Na jó, inkább találjunk valami elfoglaltságot ahelyett, hogy Mark-on jár az eszem non stop. Meg is van. Írok egy új rappatt. Úgy is rég írtam már. Neki is kezdek és épp eszembe is jut egy jó szófordulat, mikor valaki kopogtat az ajtón, ezzel ki is verve a fejemből. Hát ez remek. Mikor odanézek meglátom Mark-ot és már el is szál a haragom. Hál istennek tényleg nincs vele semmi komoly. Azt hittem ma már nem is látom azokat a gyönyörű szemeit.

Álljon meg a menet. Hogy mit mondtam az előbb. Ilyen nincs. Nyugodj le egy kicsit Jackson. Ez nem te vagy. Itt valami nagyon nem stimmel. Hisz attól még, hogy valami elképesztő gyönyörű sötétbarna szemei vannak, amiben igen csak könnyen el lehet veszni. És valami elképesztően gyönyörű bőre amire elég csak kicsit ránézni és máris kényszert érez rá az ember, hogy hozzáérjen, hogy végighúzza ujjait arcán és. Na jó Jackson ebből most legyen elég. Hisz ő fiú. Az oké, hogy nem veted meg ilyen szinten a fiúkat de nem is részesíted előnyben. Hisz csak egyszer voltam együtt egy éjszakáig egy fiúval. És az is csak amiatt mert jóval többet ittam mint addig bármikor és teljesen ki voltam készülve. Az az este nagyon durva volt. Még csak arra sem emlékszem, hogy, hogy nézet ki vagy, hogy mi volt a neve. Bár ha egyszer Mark-kal lennék azt tuti nem felejteném el olyan könnyen. Áááááá ez már tényleg nem normális. Muszáj valamit csinálnom. Meg is van. Biztos csak már kezd hiányom lenni, hisz mióta ideköltöztem hónap elején még nem voltam együtt senkivel sem. És már lassan vége a hónapnak. Oké eldöntve valahogy ráveszem Jaebum-ot, hogy ma este jöjjön el velem egy buliba, hogy fel tudjak csípni estére egy csajt. Amint vége van az órának már pattanok is fel a helyemről, hogy egyenesen Jaebum padjához menjek és meg is kérdezzem tőle.

- Nincs kedved eljönni ma este bulizni?- nézek rá olyan boci szemekkel amilyennel csak jelenleg bírok.- Tudom, hogy még csak kedd van de kérlek.

- Mi ez a hirtelen bulizási kényszered. És amúgy is, péntekre terveztem egy amolyan üdvölő bulit. Nem bírod ki addig?- néz rám kérdőn.

- Ó az nem baj. Mehetünk pénteken is.- vágom rá neki rögtön, de még mindig boci szemekkel nézve rá. De látom rajta, hogy még mindig nem nagyon tudja hova tegye ezt a hirtelen nagy bulizási kényszeremet, így adok neki egy gyors magyarázatot.- Muszáj még ma este levezetnem a feszültséget.- mondom neki mire látom, hogy rögtön tudja mire gondolok. És el is mosolyodik.

- Ám legyen, segítek benne de azt nem mondom, hogy valami nagy buli lesz. Ma estére ugyanis már van programom.- feleli nekem mire én boci szemekről egyszeriben átváltok bamba meglepődött szemekre. El sem hiszem amit hallok.

- Csak nem az amire gondolok?- kérdezem meg tőle egy ravasz mosoly kíséretében.

- De igen, és jól sejted, nem csak amolyan alkalmi.- na ez még jobban mellbe vág. Már épp nyitnám is a számat, hogy tovább faggathassam barátomat mikor meglátja szándékom és közbe is szól.- De nem mondom el, hogy ki is az. Bocsi Jackson de megígértette velem, hogy titokban tartom. Azt mondta, hogy még ő sem fogja elmondani senkinek. Tényleg bocsi haver. Pedig nagyon szívesen elmondanám.- na jó. Ez azért kicsit rosszul esik, de úgy döntök, hogy egy kérdés után ejtem a témát.

- De azért azt elmondod, hogy most milyen nemű a partnered?- kérdezek rá. Tényleg kíváncsi vagyok. És nem csak gúnyolódásból kérdezem. Azt ugyanis tudom, hogy volt már kapcsolata mind a két nemmel. Ezt én sose vetettem meg, és a szemére sem hánytam. Most is szimplán csak a baráti kíváncsiság hajt. És ahogy látom ezt ő is tudja.

- Fiú.- feleli végül röviden, mire én csak mosolygok egyet.

- Hát akkor sok szerencsét hozzá.- mondom neki tényleg boldogan, hisz ha ő boldog akkor nekem egy szavam sem lehet. Így ezt ennyiben is hagyom és témát váltok. Visszatérek a ma esti buli témához és ahhoz, hogy ma este találnom kell magamnak egy csajt.

Mark

Bármennyire is sietek még így is kések tíz percet. Mondjuk angolóra van ezért túl sok mindenről nem maradok le. De késni sem szívesen kések óráról, bármennyire is nem tud érdekelni. Kopogok az ajtón és rögtön be is nyitok  a terembe.

- I'm sorry. I fell asleep.- szólalok meg rögtön és kérek bocsánatot a tanártól mert elaludtam. Majd mielőtt bármit is mondhatna, megyek és leülök a helyemre. Ahogy végigmegyek a padok között Jackson végig engem figyel. És ami az egészben meglep, hogy ezzel bár csak egy nagyon kicsit de zavarba hoz. Mondjuk ki nem jönne zavarba ha egy Jackson-hoz hasonló ember ilyen mértékben megbámulná őt, mint ezt velem teszi éppen. Mert azt be kell ismerjem, hogy nem néz ki rosszul. Na jó kifejezetten jól néz ki, de attól a modora még így is elviselhetetlen marad.

Mikor vége vannak az óráknak és már mennék haza, egyik osztály társam, aki nem mellesleg a legjobb barátom is, utánam kiált és a nyakamba ugrik.

- Ugye nem felejtetted el, hogy mára van közös programunk?- néz rám kérdőn de én nem válaszolok csak bocsánat kérően nézek rá.- Szóval tényleg elfelejtetted.- neveti el magát végül.

- Bocsi Jinyoung.- kérek tőle bocsánatot most már szóban is.

- Nem vész. Viszont  lassan sietnünk kéne mert el fogunk késni.- engedi el végül a vállamat és már indul is a kijárat felé. Én egy pillanatig még ott állok egy helyben és csak aztán indulok el utána.

- Figyu Jinyoung. Még mindig nem rémlik, hogy mit is beszéltünk meg.- vallom be neki végül, kicsit szégyenkezve.

- Befestjük a hajad. Már rémlik. Előző héten sikerült rábeszélnem téged, hogy legyél inkább vörös.- válaszolja nekem félig nevetve. Hát ez remek. Hogy felejthettem ezt el.

- Ó basszus, tényleg.- felelem neki végül.- Figyu Jinyoung, tudom, hogy már megígértem de nem hagyhatnánk mégis ezt az egészet?- nézek kérdőn barátomra aki csak némán megy tovább, mintha meg se hallotta volna amit mondok.- Nekem tetszik a mostani barna hajam.- próbálom meg meggyőzni barátomat de nem igazán sikerül. Így a maradék utat a fodrászhoz némán tesszük meg. Mikor odaérünk Jinyoung egy hatalmas vigyorral megy be az üzletbe és köszön, engem maga mögött húzva. Odajön hozzánk egy lány mire Jinyoung elmondja neki, hogy milyen hajat is szeretne nekem. Én erre már inkább úgy döntök, hogy beletörődök a helyzetembe.

Mikor közli velem és Jinyoung-gal, hogy elkészült a hajam befestéséve,l belenézek a tükörbe és azon nyomban leesik az állam. Hát így elsőre igen csak furcsa, de minél tovább nézem annál jobban kezdem megkedvelni.

- Nem is rossz.- nyögöm ki végül hosszas bámulás után.

- Jobb mint ahogy elképzeltem.- szólal meg végül barátom is mellém állva. Látszik rajta, hogy nem is kicsit lepte meg a látványom. Pár percig még ott ülünk és bámuljuk az új hajam majd eljövünk a fodrásztól és mind a ketten rögtön hazamegyünk. Jinyoung azt mondta, hogy mára már van programja így ő rögtön menne is haza. Így én is úgy döntök, hogy hazaindulok.

Jackson

Reggel mikor bemegyek a suliba rá kell döbbennem, hogy igen csak korábban értem be mint ahogy átlagban szoktam. Bőven óra kezdés előtt vagyunk és még az osztály fele nincs bent. Csak nehogy hozzászokjanak. Leülök a helyemre és ledöntöm a fejemet a padra de aludni nem alszom. Most nem vagyok álmos se fáradt. Sőt ellenkezőleg, teljesen fel vagyok töltődve. Igencsak jól sikerült a tegnap estém. Sikerült felcsípnem egy csajt. És bár már se a nevére nem emlékszem se teljesen a kinézetére, igen csak jó volt az estém. Mikor Jaebum bejön a terembe rögtön leül mellém és oldalba bök mire én csak egy fintorral nézek fel rá.

- Mi van Jackson. Ennyire kifárasztott a tegnap este, hogy már most alszol?- kérdezi tőlem egy sejtelmes mosoly kíséretében.

- Pont ellenkezőleg drága barátom. Teljesen fel vagyok töltődve.- felelem neki mire észreveszem, hogy ő neki is a kelleténél kicsit jobb kedve van.- És ahogy látom neked is elég jól sikerült a tegnap estéd.- mondom neki mire ő csak egy hatalmas mosollyal feleli, hogy még szép. Én erre csak elnevet magam. Tovább beszélgetünk Jaebum-mal míg nem bejön a tanár és elkezdi felolvasni a névsort. Meglepődve vesszem észre, hogy Mark már megint nincs itt. De gondolom, hogy megint csak késik.

Mark

Reggel időben kelek. Sőt még talán kicsit korábban is mint szoktam. Nagyon nem akarok elkésni. Főleg nem most, hogy más lett a hajam. Nem akarom, hogy nagyon feltűnő legyek. Bár ezzel a hajjal nem kicsit lettem feltűnő. Nagyon sokat szenvedek vele, hogy valahogy sikerüljön beállítanom. És még az is gondot okoz, hogy mit vegyek fel hozzá. Valahogy az eddigi ruháim egyike sem tetszik nekem ehhez a hajhoz. Ez remek, vehetek majd egy csomó új ruhát, hogy valahogy azért kinézzek. Nagy nehezen sikerül találnom valamit amiben viszonylag elviselhetőnek találom magam, majd ránézek az órára és egy káromkodással nyugtázom, hogy már is késtem. Ez remek a hajam miatt nem akarta késni mire a hajam miatt kések. Gyorsan felveszem a táskám és már rohanok is a suliba. Mikor beérek megállok az ajtó előtt veszek egy nagy levegőt, hogy kicsit megnyugodjak majd kopogok és benyitok a terembe. Szerencsére még a névsorolvasás vége előtt beérek. Köszönök a töri tanárnak majd elnézést kérek.

- Még pont időben Mark.- mondja nekem mire látom, hogy a nevem mellől a hiányjelet kihúzza.- Ülj le gyorsan a helyedre, hogy fojtathassuk az órát.- mondja nekem mire én elindulok a helyemre.- Ó, és Mark, jó lett a hajad.- Közli még velem mielőtt leülnék. Lefagyok egy pillanatra. Utána a tanár felé fordulok és megköszönöm neki. Hát ez remek. Nem, hogy szinte mindenki bámul engem, még a tanár is beszól egy ilyet. Mikor leülök Jinyoung-ot oldalba bököm, hogy vakarja le a fejéről azt a hatalmas önelégült mosolyt, amivel azóta néz, hogy bejöttem a terembe.

- Most miért?- néz rám kérdőm.- Hisz hatalmas sikert aratott az új hajad. Nézd még Jackson és tátott szájjal bámul téged.- közli velem nevetve mire ő is oldalba bök engem. Hirtelen fel se fogom, hogy mit is mond nekem, majd mire leesik odafordulok Jackson felé aki tényleg leesett állal figyel engem. De úgy, hogy egy röpke pillantásától oly mértékben zavarba jövök, hogy kénytelen vagyok visszafordulni a tanár felé. És azt is érzem, hogy elpirultam. Hát ez remek. Nem is tudom megmondani, hogy milyen régen voltam már egyáltalán zavarban nem, hogy ekkora mértékben. Ráadásul pont Jackson-tól. Úr Isten Mark. Mégis mi a fene ütött beléd?