Csapdában ( one-shot )

Sziasztok. Sokat gondolkodtam, hogy írjak e Erik Mark párost. Legalábbis, hogy a történetbe írjak e. Ugyan is legalább egy estéjüket le szerettem volna írni csak abban nem voltam biztos, hogy ezt a történetben írjam e meg. Végül egy one-shot mellett döntöttem. Aki nem szeretné azt olvasni, hogy Erik és Mark mit csinálnak éjszaka annak ezt nem javaslom. Viszont azzal, hogy ezt nem olvassa el nem marad le semmiről. Direkt úgy írtam meg, hogy a történet szempontjából ne maradjon le semmiről. Aki viszont kíváncsi rá vagy szívesen elolvassa annak jó szórakozást hozzá.

Plusz figyelmeztetés! Erik-et figyelembe véve kicsit durvára sikerült ez az este. Hajlik az S&M műfajhoz. Ezen kívül R18.

Rin Rin

Remegve lépek beljebb Erik szobájában ami nemsokára az enyém is lesz.

- Mi a baj?- lép mögém és ölel át hátulról.

- Semmi.- rázom meg a fejem.

- Akkor jó.- mosolyodik el és hajol a nyakamhoz, hogy belecsókoljon. Ahogy megérzem nyakamon ajkait elkezdek remegni. Egyik kezével lazít az ölelésemen és lassan pólóm alá csúsztatja, és elkezdi hasfalamat simogatni. Közben csókjait gyengét szívások váltják fel melyeknél már vissza kell fojtanom egy kisebb nyöszörgést.- Még mindig elképesztő az illatod.- mosolyodik el és vesz egy mély levegőt a fülem mögött. Közben másik kezét is pólóm alá csúsztatja és úgy karolja át derekam miközben egy határozott mozdulattal magához présel. Közben szájával fülemet veszi célba. Mikor gyengédebben beleharap már nem bírom teljesen vissza fojtani a nyögésemet.- A hangod még észveszejtőbb mint volt Cica.- harap bele újra a fülembe mire jóval halkabban nyüszítek egy kisebbet. Erre ő csak kuncog egyet.- Imádlak Cica.- hagyja abba fülem harapdálását és hajol kicsit távolabb tőlem.- De lennél ój szíves és elmagyaráznád mi volt az amit Adam mondott a kocsiban?- enged kicsit szorításán és néz rám kérdőn. Hirtelen lefagyok de ahogy érzem, hogy nem rögtön támad, hanem hagy nekem teret, hogy megmagyarázzam, megfordulok ölelésében és úgy kezdem el kimagyarázni magam.

- Nem az van amire gondolsz.- lépek egy lépést hátrébb de kezei még mindig derekamon vannak. Viszont nem próbál sem megölelni sem derekamra szorítani. Csak ott tartja őket ami bár hirtelen rossz érzést kelt bennem ahogy arcára nézek kicsit megnyugszom. Nem látom rajta, hogy mérges lenne. Csak a kíváncsiságot.- A tanár osztott párba minket és csak a házi matt mentünk át hozzám.- próbálom meg kimagyarázni magam ami ahogy látom sikerül is.

- Tehát csak a házi miatt.- néz rám kicsit hitetlenkedve.

- Igen.- vágom rá egy kis szünet után.

- Cica.- mosolyodik el sejtelmesen.- Sokkal rosszabbul hazudsz mint anno.- mosolyog még mindig rám. Teljesen lefagyok. Kikerekedett szemekkel nézek Erik-re. Az a kevés nyugalmam is ami eddig volt ebben a pillanatban szált el. Remegve próbálok még egy lépést hátrálni de ezt már nem engedi. Rászorít derekamra és úgy húz közelebb magához. Én két kezemet magam elé téve próbálok meg minél távolabb lenni tőle.- Adam-at könnyen becsaphatod, de engem nem tudsz. Most pedig halljuk az igazat.- néz rám komolyan de haragot még mindig nem látok rajta.

- Én nem.- próbálom meg még mindig menteni magam és hátrább lépni. De nem tudok. Egyik kezét leveszi derekamról és két csuklómat megfogva fejem fölé emeli míg másik kezével teljesen átöleli derekam és úgy húz teljesen magához.

- Vagy kérdezzem meg tőle?- veti fel az ötletet. Ötletén az eddiginél is jobban megrémülök.

- Nem.- tiltakozom azonnal fejemet is rázva.

- Akkor hagy ne kelljen még egyszer megkérdeznem. Mit csinált nálad az a féreg?- néz rám még mindig komolyan. Bár már egy kis harag kivehető a tekintetéből és a hangjából is. Rémülten nézek vissza rá. Megszólalni sem tudok. Végül mikor csuklóm szorításán erősít a fájdalomtól egy apró nyüszítést visszafojtva hajtom le a fejem amennyire tudom és kezdek el beszélni.

- Enni jött át.- mondom el végül remegve az igazat.

- Hogyan?- kérdez vissza értetlenül. Néhány másodpercig csak ott állok lehajtott fejjel míg újra meg tudok szólalni.

- Iskola után áthívtam.- magyarázom el még mindig remegve de már becsukott szemmel.

- Tehát te áthívtad magadhoz enni azt a férget és még főztél is neki.- teszi össze a dolgokat.

- Igen.- ismerem be.

- És gondolom ő ezt meg is hálálta volna. Csak hát Adam félbeszakított titeket mi? Vagy esetleg valamikor máskor szakítottatok a hálálkodásra időt?- néz rám tetettet szomorúsággal miközben még jobban magához présel és lassan elkezd velem az ágy felé sétálni.

- Nem.- tiltakozom rögtön és nézek fel rá.- Nem történt köztünk semmi. Esküszöm.- nézek rá rémülten.

- És ezt higgyem is el?- kérdez vissza hitetlenkedve de még mindig nem mérgesen amitől csak még jobban megrémülök.

- Nem hazudok. Nem csináltunk semmit. Nem is tudtunk volna semmit csinálni.- hadarom el gyorsan. Közben megállunk, elengedi csuklómat és mellkasomnál fogva rálök az ágyra.

- Ezt még is, hogy érted?- térdel egyik lábával mellém miközben másik oldali kezével fejem mellett támasztja meg magát.

- Jackson full hetero. De ha nem is lenne az, miután találkozott veled, még csak eszébe sem jutna ilyesmi.- magyarázkodom miközben két kezemmel megtámaszkodom hátam mögött és megpróbálok minél inkább az ágy másik oldalára kúszni, hogy kijussak Erik alól.

- Remélem is.- mosolyodik el önelégülten.- De ha már itt tartunk meséld már el, hogy míg nem voltam veled az elmúlt egy évben, hányszor csaltál meg?- teszi másik kezét vállamra és nyom le az ágyra, hogy ne tudjak kimászni alóla és lesz most először mérges. Számítottam rá, hogy meg fogja kérdezni de így is megrémülök a kérdést hallván.- Mi az. Talán megszámolni sem tudod?- térdel felém már rendesen.

- Nem.- szólalok meg végül újra, elkezdve remegni.- Nem voltam együtt senkivel.- mondom az igazat, fejemet rázva.

- És azt várod tőlem, hogy én ezt el is higgyem.- lesz teljesen mérges mire én csak még jobban megrémülök.

- Nem hazudok.- mondom már szinte kegyelemért könyörögve. Ő viszont elveszi fejem mellől kezét és nyakamra szorítja rögtön erősen, hogy levegőt is épp, hogy kapjak.

- Ugyan Mark. Múltkor két hét alatt háromszor csaltál meg. Most egy évig azt sem tudtad, hogy egyáltalán látsz e még. És azt várod tőlem, hogy higgyem el neked, hogy egyszer sem csaltál meg?- szorít rá még jobban nyakamra, hogy már rendesen fulladozzak, és lesz olyan mérges mint még talán egyszer sem láttam. Két kezemmel rá fogok nyakamat szorító kezére, de még rendesen megszorítani sem bírom. Érzem, hogy a könnyem is elkezdenek folyni. Beszélni egyáltalán nem bírok. És már kezemet sem bírom tartani. Érzem, hogy magam mellé ejtem kezeim de tenni már nem bírok ellene semmit. A pánik is egyre nagyobb lesz rajtam ahogy a látásom is egyre homályosabb lesz. Érzem, hogy már nem bírom sokáig. Ha nem enged el nemsokára, nekem végem. Már azt sem tudom pontosan megmondani, hogy pontosan, hogy néz rám. Csak azt érzem, hogy szorítása cseppet sem lesz gyengébb. Már épp azon vagyok, hogy teljesen feladjam mikor egy nagyon halk kopogást hallok meg.

- Mi van?- ordítja el magát Erik mire lassan nyílik az ajtó. Néhány pillanat múlva érzem, hogy enged nyakam szorításán. De kezét még minidig nyakamon tartja, csak most már jóval gyengédebben szorítva. Ahogy egy csepp levegőhöz jutok köhögésben török ki.

- Mit akarsz Deon?- kérdezi már nem kiabálva de még mindig haragosan Deon felé fordulva ahogy lejjebb hagy kicsit köhögésem.

- Ne haragudj Erik de az apád hívott és veled akar beszélni most rögtön.- szólal meg pár másodperc után magyarázkodva.

- Nem érek rá.- válaszolja röviden visszafordulva felém.

- Azt üzeni ha nem tud most veled beszélni akkor idejön személyesen.- magyaráz tovább. Én közben mozdulatlanul fekszem és hallgatom a beszélgetést. Egy porcikámat sem bírom megmozdítani. Erik Doen mondandója után morog valamit de nem értem, hogy mit majd fülemhez hajol és úgy folytatja.

- Meg ne merj mozdulni.- mondja haragosan de én nem reagálok rá semmit. Képtelen vagyok bármit is mondani vagy akár csak megmozdulni. Majd elengedi már teljesen nyakamat és feláll. Hallom, hogy beszél Deon-nal de azt nem, hogy miről. Még a fejemet sem merem feléjük fordítani.

- Gyere ide Mark.- szól nekem végül pár perc beszélgetés után. De én megmozdulni sem bírok.- Ne keljen még egyszer mondanom.- szól rám újra jóval erélyesebben. Nagy nehezen összeszedem minden erőm de még így is teljesen élettelenül állok fel és sétálok oda hozzájuk teljesen üres tekintettel. Egész testemben remegek a teljes kimerültségtől. Mikor odaérek hozzájuk felnézek Erik-re. De ő nem mond semmit csak egy hosszú pillanatig bizonytalanul néz rám, majd Deon-ra és megy is ki a szobából. Üres tekintettel figyelem ahogy kimegy. Mikor bezárul mögötte az ajtó már nem bírom tovább. Összerogynak térdeim és szinte ráájulok az előttem álló Deon-ra.

- Úr Isten, Mark.- kiált fel ahogy elkap. Hirtelen zuhanásomtól viszont annyira meglepődik, hogy ő is térdre rogy. Óvatosan oldalra fordít és segít, hogy neki dőljek a falnak. Ahogy érzem, hogy már biztos talajon vagyok, kezdek kicsit megnyugodni.- Minden rendben? Kapsz rendesen levegőt?- guggol le Deon is mellém.

- Igen. Köszönöm.- nézek fel rá gyengéden.

- Úr Isten Mark. Annyira sajnálom.- borul ki teljesen.- Kérlek ne haragudj ránk.- néz rám már szinte sírva.

- Nem haragszom.- mosolygok rá szelíden. Meg szeretném, nyugtatni, hogy cseppet sem haragszom rájuk de most többre nem futja. Még mindig szomorúan néz rám mire tekintete nyakamra téved és csak még szomorúbb lesz. Gondolom elég szépen bepirosodhatott.

- Biztos minden rendem? Ne hozzak valamit?- aggódik még mindig.

- Jól vagyok. Nem kell semmi köszönöm.- próbálom meg még mindig megnyugtatni.

- Biztos? Hideg borogatás, víz, semmi?- kérdezget tovább.

- Talán egy kis vizet.- mosolygok rá. Tudom amíg nem tud segíteni valamiben nem hagy békén.

- Rendben. Rögtön hozom. És ne aggódj. Erik az apjával beszél. Egy ideig nem jön vissza.- próbál megnyugtatni és már áll is fel és megy a fürdőbe. Lehajtom a fejem és becsukom a szemem. Most, hogy már sikerült lenyugodnom és levegőt is rendesen tudok venni elálmosodtam. Néhány másodperc múlva pedig már majdnem alszom is. Hallom, hogy valaki bejön egy ajtón. Gondolom Deon az a vízzel. De nem akarom most kinyitni a szemem. Olyan békésen pihenek most. Csak még egy kicsit hadd pihenjek. Hallom, hogy megáll előttem de nem kelt fel. Tehát hallotta. Bár abban sem vagyok biztos, hogy hangosan mondtam e.

- Erik. Te meg mióta.- szakítja félbe hirtelen egy hang a pihenésemet. De erőm még mindig nincs, hogy felnézek.

- Azt hittem úgy volt nem mozdulsz mellőle.- szól vissza Erik is. De hirtelen olyan nyugodt lett a hangja. És olyan közelről szól.

- Csak egy kis vizet hoztam. És amúgy is. Néz csak rá. Megmozdulni sem bír.- válaszol neki Deon. De az ő hanga olyan távolinak tűnik. Várjunk csak. Nyitom ki a szemem és nézek fel nagy nehezen. Lassan körbenézek a szobában de kell egy kis idő míg realizálom, hogy mi is történik. Tehát Erik volt az aki az előbb bejött és nem keltett fel.

- Erik.- nézek rá rémülten majd Deon-ra aki a fürdő ajtajában áll kezében egy pohár vízzel.

- Tehát sikerült felkelned.- fordulnak felém mindketten.- Most már elmehetsz.- fordul végül Deon felé kezét nyújtva. Néhány másodpercig csak ott áll a fürdőszoba ajtóban, végül vesz egy mély levegőt és úgy fele.

- Igen.- adja oda a pohár vizet Erik-nek majd már megy is ki a szobából egy utolsó sajnálkozó nézés után. Mikor hallom, hogy bezárul az ajtó, újra Erik felé nézek aki úgy szintén engem néz. Egy ideig csak így csendben nézzük egymást míg végül ő az aki meg töri a csendet.

- Tehát tényleg higgyem el, hogy nem voltál senkivel az elmúlt egy évben?- guggol le elém. De meglepő módon jóval nyugodtabb mint mikor kiment a szobából.

- Esküszöm Erik. Nem voltam együtt senkivel.- mondom már szinte könyörögve de megmozdulni nem bírok.

- Ám legyen.- sóhajt egyet és kezdi el felemelni az egyik kezét. Szinte halálra rémülten nézek rá majd becsukom mindkét szemem és lehajtom kicsit a fejem. Úgy várom, hogy újra fojtogasson, megtépjen, vagy amihez éppen most kedve van. De nem történik semmi. Így kicsit félve, lassan kezdem el kinyitni a szemem és felnézni rá.

- Tessék. Idd meg.- tolja elém a pohár vizet. Kicsit félve veszem el tőle de nem iszom bele rögtön. Várok néhány másodpercet de ahogy látom, hogy nem készül egyenlőre semmire, lassan számhoz emelem a poharat és elkezdem lassan kortyolgatni a vizet.- Hiszek neked.- szólal meg újra. De nem nézek fel rá. Csak csendben iszom tovább.- Viszont ha nem mondtál igazat jobb ha most elmondod. Később úgy is rájövök. És akkor sokkal rosszabbul fogsz járni mint most.- néz rám komolyan de ahogy látja, hogy nem felelek sóhajt egyet és úgy fojtatja.- Rendben. Akkor úgy veszem, hogy azon az egy csókon kívül egész idő alatt nem történt semmi.- fagyok le.- Ugye nem gondoltad, hogy elfelejtem?- néz rám kérdőn mire én lesütöm a szemem és el emelem számtól a poharat.

- Nem.- rázom meg lassan a fejem.

- Akkor jó.- neveti el magát halkan. Egyik kezével belesimít hajamba. Érintésére összerezzenek és kicsit összébb húzom magam de nem hajolok el. Kezét végigcsúsztatja arcomon, végül állam alá nyúl és úgy emeli fel a fejem, hogy rá nézzek.- Most, hogy jobban vagy gyere.- mosolyog rám mire értetlenül nézek vissza rá.- Gondolom nem akarod a földön folytatni.- magyarázza el mire rémülten nézek vissza rá. Hirtelen megmozdulni sem bírok.- Felőlem folytathatjuk itt is.- mondja már felállva.

- Nem.- felelem halkan.

- Hogy?- kérdez vissza.- Mit szeretnél?- néz rám kérdőn mint aki nem tudja, hogy melyiket választom. Végül leteszem magam mellé a poharat és a kimerültségtől még mindig remegő lábakkal és kezekkel állok fel néha a falnak támaszkodva.

- Az ágyban folytassuk.- hajtom le újra fejem és veszem rá magam, hogy kimondjam.

- Rendben.- lép oda hozzám mosolyogva. De ahelyett, hogy elindulna az ágyhoz neki tol a falnak. Értetlenül és rémülten nézek fel rá. De ő ahogy felnézek számhoz hajol és megcsókol. Óvatosan ráharap alsó ajkamra mire én mint egy parancs szóra nyitom ki neki számat. Nyelve rögtön át is siklik számba. Enyhén beleremegek a csókba miközben automatikusan csókolok vissza neki. Két kezét csuklóimra teszi de nem szorít rá. Lassan elkezdi kezemen feljebb csúsztatni sajátját. Ahogy elér könyökömhöz remegésem egyre erősödik. Viszont mikor felsőkaromnál jár teljesen eláll. Lefagyok. Kicsit erősebben belemarkol felsőkaromba de a csókot nem szakítja meg. Csak belemosolyog. Mikor már nem kap levegőt elszakad tőlem de nem hajol pár centinél messzebb tőlem. Majd még mindig felsőkaromat markolva kezd el az ágy felé sétálni közben magával húzva engem. Egyre közelebb érve az ágyhoz kezd újra felerősödni a remegésem, és az emlékek is feltörni bennem.

- Látom még mindig emlékszel mi történt akkor.- áll meg az ágy szélénél és néz rám mosolyogva.- Kíváncsi vagyok, hogy még a heg is látszik e ennyi idő után.- vált át kíváncsivá a tekintette míg én egyre jobban elkezdek remegni a félelemtől. Ahogy meglátom száján a már jól ismert huncut mosolyt kezd előtörni bennem a pánik. Igyekszem minél messzebb kerülni tőle és hátrébb lépni. De nem engedi, hogy akár csak egy lépést is tegyek. Rászorít karomra és úgy ránt magához.- Hová? Hová?- néz rám kérdőn de én képtelen vagyok válaszolni. Egy hangot sem bírok kinyögni. Csak remegve tűröm, hogy az ágy felé fordítson. Így most én állok háttal az ágynak. Elengedi karomat és derekamnál fogva húz magához. Egyszerre nyúl bele mind két kezével pólóm alá és simít végig hátamon. Közben remegésem még mindig nem áll el. Félelmem viszont egyre csak nő. Miközben hátamat cirógatja nyakamhoz hajol és gyengébben beleharap.

- Elképesztően puha még mindig a bőröd.- mormogja a nyakamba miközben lassan elkezdi levenni rólam a pólót. Mikor már a fejétől nem tudja levenni pólómat hajol csak el. Ahogy lehúzza rólam pólómat felemelem a kezem de letenni már nem tudom. Riadtan nézek először Erik szemébe majd fel a csuklóimra. Ahelyett, hogy csuklómról is lehúzta volna, rajtahagyta pólómat és még rá is csomózta. Riadtságomat látva viszont csak nevet és rálök az ágyra. Összekötözött csuklómat pedig beakasztja az ágy egyik rácsába. Rögtön el is kezdem rángatni kezemet hátha sikerül kiszabadítanom. De hiába minden próbálkozás még csak lazább sem lesz.

- Nem értem minek próbálkozol. Már megtanulhattad volna, hogy felesleges.- mászik felém. Pánikba esve nézek rá. De ő még csak nem is foglalkozik vele. Alhasamtól kezdve végig simít felsőtestemen. Mikor elér mellkasomhoz kezemnél fojtatja.- Még mindig látszik. Bár már jóval halványabban mint anno.- húzza végig mutató ujját közvetlenül a hegen. Majd oda hajol és beleharap mire fájdalmasan, a félelemtől nyüszítek egy kisebbet. Egész testemben remegve tűröm, hogy végigharapdálja karomat a hegnél. A harapásokkal lassan elkezd nyakam felé haladni. Mikor állkapcsomhoz ér harapásai csókokká válnak. Mikor elér számhoz hatalmas vigyorral mar rá ajkaimra. De mikor elszakadna tőlem ráharap alsó ajkamra és úgy kuncog fel.

- Mit gondolsz mit kéne adnom büntetésnek a csók miatt?- tartja még mindig fogai közt ajkamat. Ezt meghallva akaratlanul is összébb húzom maga.

- Kérlek ne.- kezdek el könyörögni ahogy elengedi számat és elhajol tőlem.- Kérlek Erik. Bocsáss meg. Esküszöm soha többet nem fordul elő.- nézek rá esdeklően. Ő viszont csak kuncog egyet.

- Majd még meglátjuk.- csókol meg újra röviden majd vissza ül ágyékomra.- Mit szólnál ha befejeznéd amit a múltkor a buliban elkezdtél.- veszi le a pólóját és néz rám sejtelmesen. Hirtelen nem értem, hogy miről beszél de ahogy, újra felém hajol és kezeimet kiakasztja az ágy rácsai közül és magával szembe térdeltet az ágyon leesik, hogy mire gondolt. Azt akarja, hogy szopjam le. Kicsit ijedten nézek rá de ahogy látom, hogy azt várja csináljak valamit összeszorítom ökleimet, úgy válaszolok lehajtott fejjel.

- Rendben.- mondom remegő hanggal. Kicsit hátrébb csúszok és enyhén remegő kezekkel kezdem el kigombolni nadrágját. De így, hogy még mindig össze vannak kötve kezem és remeg is, nem megy olyan könnyen. Mikor sikerül kigombolnom már segít levenni magáról a nadrágot és az alsót is egyben. Mikor vissza ül elém néhány másodpercig csak ott ülök. Igyekszem összeszedni magam. Végül remegő kezekkel támaszkodom meg két lába között és hajolok ágyékához. Először lassan végig nyalok teljes hosszán, majd egyre intenzívebben kezdem el újra és újra vígig nyalni teljes hosszán, néha makkjánál megállva és azt ingerelve míg teljesen kemény nem lesz. Mikor hallom, hogy már egy kisebbet hördül döntök úgy, hogy beveszem számba. Először csak félig bekapva közben végig nyelvemmel ingerelve. Lassan elkezdem ki be engedni számból nyelvemmel még véletlenül sem megállva. Néhány húzás után viszont belemarkol hajamba amitől összerezzenek de nem hagyom abba. Lassan elkezdi egyre mélyebbre és mélyebbre nyomi fejemet míg végül teljesen tövig be nem kapom. Egyik erősebb nyomásánál makkja megüti torkomat mire elkezdenék öklendezni. De még ezt sem hagyja. Csak még gyorsabban kezdi el mozgatni a fejem miközben néha még csípőjét is bele, bele mozdítja. Könnyezve hagyom, hogy csak még jobban gyorsítson a tempón. Mikor már érzem elő váladékát lassít a tempón és hagyja, hogy befejezzem. Mikor kiveszem számból, még mindig könnyes szemekkel kezdek el öklendezve köhögni. Meg sem tudom számolni, hogy hányszor ütötte meg makkja torkomat. Ahogy, köhögésem csillapodni kezd állam alá nyúl két ujjával és úgy húz fel.

- Még mindig elképesztően ügyes vagy.- vigyorog rám vággyal teli szemekkel. Néhány másodperc múlva pedig számhoz hajol és türelmetlenül mar ajkaimra. Kezeivel közben végig felsőtestemet simogatva. Ahogy elszakad tőlem újra ledönt az ágyra és elkezdi levenni rólam is a nadrágot. Mikor sikeresen megszabadított az alsómtól is rögtön rám markol mire egy halkabbat felnyögök. Erre ő csak kuncogva húz rajtam néhányat. Ajkamba harapva próbálom meg nyögésemet vissza fojtani. Nem akarok Erik kezeitől felnyögni.

- Ugye nem gondoltad, hogy vissza tarthatod a hangod.- hajol fölém és néz közvetlenül a szemembe. Közben erősebben rám szorít. Erre már kénytelen vagyok felnyögni egy halkabbat. De teljesen még így sem engedtem ki a hangomat.- Ne, hogy még egyszer megpróbáld visszafogni a hangodat. Tudom, hogy ennél jóval hangosabb szoktál lenni.- mosolyog rám és ad egy rövid csókot. Nem válaszolok csak becsukott szemekkel fordítom el a fejem és nyögök fel ahogy makkomat kezdi el ingerelni. Ezzel a nyögéssel úgy érzem mintha az utolsó szabad akaratomat vesztettem volna el.- Mindjárt jobb Cica.- ad egy újabb rövid csókot. Szabad kezével közben végig simít kezemen. Csuklómhoz érve pedig újra beakasztja az ágy rácsai közé. Összeszorított öklökkel rántok egy gyengébbet kezeimen de kuncogását meghallva fel is hagyok erőlködésemmel.- Imádlak Cica.- tör fel belőle és harap rá alsó ajkamra. Közben véletlenül sem megállva izgatásomban. Mikor erősebben rám szorít elhajol tőlem, hogy még csak véletlenül se tompítsa a feltörő nyögésemet. Szabad kezét közben oldalamra teszi és lassan elkezd rajta végig simítani. Egészen fenekemig ahol alá nyúl és bejáratomat is végig simítja. Az érzéstől teljes testemben megremegek de most nem a félelemtől. Kuncogva veszi el bejáratomtól ujjait és hajol felém. Kezét amivel előbb még bejáratomat simogatta számhoz emeli és végig simít ajkamon vele. Közben másig keze még minidig kényeztetésemmel van elfoglalva.- Nyisd ki a szád Cica.- hajol kicsit távolabb tőlem mosolyogva. Rögtön számat kinyitva engedelmeskedem neki. Két ujját pedig bedugja számba. Pontosan tudom, hogy mit szeretne ezzel, így azonnal el is kezdem ujjait nyalogatni. Mikor újra, kicsit erősebben szorít rám, ujjaival számban nyöszörgök fel és fut végig egész testemen a remegés. Még mindig kicsit remegve folytatom ujjai benyálazását. Közben egyre jobban ingerelve engem, hogy újra és újra nyöszörögjek vagy nyögjek. Így megnehezítve ujjai benyálazását. Mikor már viszont úgy érzi kelően eleget voltak ujjai számban, elhajol felőlem és elveszi számtól kezét. Terpeszbe tolja lábaim és közéjük térdel. Közben elengedi péniszem és térdeim alá nyúlva húzza fel azokat. Behunyt szemekkel fordítom oldalra a fejem és hagyom, hogy szélesítse a terpeszt. Először csak végig simít egyik ujjával bejáratomon. De második simításánál már feldugja belém első ujj begyét. Egy aprót nyüszítek de fájni nem fáj. Még feszíteni sem feszít. Ahogy ezt ő is észre veszi már feljebb is tolja ujját. Szinte egyből az egészet fel is tolja bennem. Erre már egy hangosabbat nyüszítek de fájni még ez sem fáj. Feszíteni is épphogy csak egy kicsit feszít. Néhányat köröz bennem de szinte azonnal második ujját is teljesen feldugja bennem. Erre már enyhén fájdalmasan felnyögök. Viszont még megszokni sincs időm már el is kezd bennem ollózni. Minden mozdulatánál fájdalmasan nyögök fel.

- Lazíts kicsit Cica. Nem sokára sikítani fogsz az élvezettől.- néz fel rám. De én még mindig behunyt szemekkel, oldalra fordított fejjel enyhén zihálva, összeszorított öklökkel tűröm, hogy tágítson. Mikor pedig már kezdeném két ujját megszokni kezdi el feltolni bennem harmadik ujját is. Erre már egy hangosabbat nyögök. Szinte azonnal egész ujját feltolja bennem mire egy újabb nyögés feltör tokomból. Néhány pillanat múlva pedig már mozgatni is elkezdi bennem. Egyik mozdulatánál pedig ahogy kicsit mélyebbre nyúl bennem sikítva nyitom ki szemem és nyújtom ki ujjaim. Érzem, hogy abban a pillanatban ahogy eltalálta bennem azt a pontot jobban ki tágultam. Így már nem érzem se feszítőnek se fájdalmasnak ujjait. Viszont mikor már másodjára üti meg bennem azt a pontot csak most erőteljesebben, újra felsikítok jóval erőteljesebben közben fejemet enyhén hátradöntve újra ökölbe szorítva kezemet.

- Gyönyörű vagy Cica.- tör fel belőle újra megütve prosztatámat. Ahogy újabb sikításom csitul kicsit mosolyogva húzza ki belőlem ujjait. Néhány szusszanás után pedig már érzem makkját bejáratomnál. Behunyt szemekkel nyüszítek fel ahogy egyenlőre csak makkját tolja fel bennem. Néhány levegő vétel után pedig lassan elkezdi beljebb tolni magát. Enyhén fájdalmasan nyüszítek ahogy egyre feljebb tolja magát, szinte már szétfeszítve belülről. Mikor érzi, hogy nem tudja teljesen feltolni magát megáll és úgy hagyja, hogy kicsit szokjam méretét. Igyekszem minél mélyebbeket lélegezni és lazítani. Néhány perc múlva pedig egy apró nyüszítéssel jelzem, hogy sikerült eléggé lazítanom. Erik pedig abban a pillanatban kezd el újra mozogni és beljebb hatolni. Mikor pedig már teljes hosszával bennem van néhány pillanatot vár és utána el is kezd bennem mozogni. Behunyt szemmel tűröm ahogy lassan kihúzza magát szinte teljesen és rögtön feltolja magát tövig még mindig lassan. Néhány lökés után viszont újra sikítva nyitom ki szemeimet ahogy eltalálja újra prosztatámat. Abban a pillanatban kitágulok annyira, hogy szinte az összes fájdalom amit eddig éreztem eltűnik. Erik pedig vigyorogva kezd el gyorsítani a tempón egyik kezével vállam mellet támaszkodva másik kezével pedig péniszemre szorítva. Ahogy újra egyre keményebb péniszemre szorít hátradöntött fejjel nyögök. Élvezettől teljes testemben remegve sikítok fel újra és újra Erik alatt. Tehetetlenül hagyom, hogy Erik kényeztessen és úgy dugjon ahogy csak akar. Közben pedig az élvezettől sikítva neki. Mit sem törődve azzal az undorra, hogy ezt ki okozza nekem. Nem törődve azzal, hogy az eszem miket mond. Csak azzal törődve, hogy néhány lökés és érzem, hogy elélvezek. Ezt viszont Erik is megérzi így erősebben rám szorít, hogy meg akadályozzon benne. Kicsit fájdalmasan nyögök fel.

- Még nem mehetsz el Cica.- hajol fülemhez és harap bele ahogy befejezi mondandóját. Nyüszítve szorítom újra ökölbe kezeimet. Közben tempóján lasit. Így kínzóan lassan kezd el bennem mozogni. Az utolsó pár centimétereknél viszont erőteljesen löki be magát teljesen, figyelve arra, hogy minden egyes lökésnél eltalálja prosztatám. Én pedig minden egyes lökésnél hangosan sikítok fel neki.

- Erik... Kérlek...- könyörgök neki zihálva már szinte csillagokat látva.- Kö... Könyörgök.

- Mi az Cica? Mit szeretnél?- néz rám kérdőn de nem áll le mozgásával.

- Könyörgöm... Engedj...- sikítok fel újra.- Engedj elmenni.- mondom ki végül.

- Várj még egy kicsit Cica.- harap bele újra fülembe. De már hajol is el tőlem ahogy egy jóval erősebbet lökjön belém egyenesen eltalálva prosztatámat amitől az eddigieknél jóval hangosabban és magasabban sikítok fel tágra nyitott szemekkel és befeszített ujjakkal. Majd teljes testemben remegve sikítok fel újra ahogy lök még egyet, de most valamivel halkabban.

- Kérlek.- szólalok meg egy újabb sikítás után.

- Türelem Cica.- csókolja meg mellkasom. De érzem, hogy már elértem a határaimat. Könnyes szemmel sikítok fel újra és újra. Néhány lökés után viszont már érzem, hogy lassan Erik sem bírja tovább. Újra kihúzza magát belőlem de nem teljesen majd elengedi péniszem és az eddigieknél erőteljesebben és gyorsabban löki magát belém eltalálva prosztatám. Nyögéssel keveredett sikítással élvezek el szinte egyszerre Erik-kel. Egész testemben remegek ahogy elélvezek. Néhány perc múlva viszont nyüszítve hunyom be a szemem ahogy Erik kihúzza magát belőlem. Majd zihálva próbálok meg kicsit megnyugodni. Néhány pillanat múlva viszont már érzem, hogy nem bírok tovább ébren lenni. Egyszerűen csak tehetetlenül hagyom, hogy elájuljak.